Na nem a gyerek eszik stresszesen, hanem én. Gondolom ezzel egyébként nem vagyok egyedül, amint valami nehezebb pillanatot élek meg, abban a pillanatban erőt vesz rajtam a súlyos szénhidrát függőségem. Csak járkálok a kamrába nézegetem a polcokat és valamit mindig magamba tömök. Nem is vagyok éhes, csak eszem, mint az állat.
Nem vagyok persze biztos benne, hogy a stresszfogyás jobb, mert hiába néz ki az ember jobban, de olyan "szomorú szeme" lesz. Ezt nem én találtam ki, egy kedves barátnőm mondta egyszer és szerintem igaza van.
Így hát egy szörnyű kruppos éjszaka után (szerencsére nem Janka volt a fulladási alany, hanem hármaska) egész délelőtt csokit kellett ennem, hogy kicsit jobban legyek.
Valamit tennem kéne ez ellen, de még nem találtam helyette semmit.
Sajnos már nem cigizem még kocán se, na jó egyáltalán nem sajnos, így sokkal jobb. Az epeműtét egyik legklasszabb utánérzése, hogy nem bírom a nikotint.
Sajnos már nem iszom, ez azért kicsit jobban sajnos, mert pár pohár bor olyan jól tud esni, de hát attól is rosszul vagyok.
Szexre napközben esélyem sincs.
Nem vagyok persze biztos benne, hogy a stresszfogyás jobb, mert hiába néz ki az ember jobban, de olyan "szomorú szeme" lesz. Ezt nem én találtam ki, egy kedves barátnőm mondta egyszer és szerintem igaza van.
Így hát egy szörnyű kruppos éjszaka után (szerencsére nem Janka volt a fulladási alany, hanem hármaska) egész délelőtt csokit kellett ennem, hogy kicsit jobban legyek.
Valamit tennem kéne ez ellen, de még nem találtam helyette semmit.
Sajnos már nem cigizem még kocán se, na jó egyáltalán nem sajnos, így sokkal jobb. Az epeműtét egyik legklasszabb utánérzése, hogy nem bírom a nikotint.
Sajnos már nem iszom, ez azért kicsit jobban sajnos, mert pár pohár bor olyan jól tud esni, de hát attól is rosszul vagyok.
Szexre napközben esélyem sincs.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése