2009. február 20., péntek

rémes vagyok!?

Rémes vagyok terhesen, ezt mindenki tudja a körülöttem élők közül, én is, csak változtatni nem tudok rajta. Néha úgy érzem az egész világ összeesküdött ellenem. Csak saját magam érdeklem igazán és MM.
Ha őszinte akarok lenni, és végig gondolom, mit művelek, néha elborzadok és ugyanakkor csodálkozom, hogy-hogy vannak még barátaim? Undok vagyok mindenkivel, könnyen felkapom a vizet, személyes sértésnek veszem a reggel 7 órát. Alig bírok kikecmeregni az ágyból, legjobban azt szeretem, ha nem is szólnak hozzám. Persze ez eleve kivitelezhetetlen, mert egy csomó kiskorúval élek egy fedél alatt, akik már reggel teljes vitalitással élnek. A családom meg sem rezzen ilyenkor, túléltünk már sok mindent együtt, ezt is kibírjuk valahogyan, gondolják.
Ja és kioktatom a barátaimat (csak olyasmiben, amihez semmi közöm), elfelejtem felköszönteni őket a születésnapjukon, vagy egyáltalán visszahívni őket telefonon. Szívességeket kérek, de nemhogy viszonozni, még megköszönni is elfelejtem. Szerencsére a barátaim is annyira jó fejek, hogy elviselnek. Maximum annyit szoktak megjegyezni: „Már megint terhes vagy.”
Akik már nem először csinálják végig velem ezt, azt hiszem már fel sem veszik, de az új barátaim még nem is sejtik mi szakad a nyakukba. (Ági még van 7 hónap)
Így aztán már most előre bocsánatot kérek mindenért, mindenkitől, mert aztán, ahogy túljutok a nehezén, már értem a viccet, nem sértődöm meg mindenen. Végül újra én vagyok.
És elfelejtem visszahívni a barátaimat telefonon, hogy felköszönthessem őket a szülinapjukon.
Rémes vagyok?!

2009. február 17., kedd

Barátunk a hCG

Mert, melyikünk nem isteníti, amikor azon a bizonyos teszten csinál egy csíkot. Csak pár pillanat alatt. Én mindig szorongással telve néztem, azt mutatja-e amit várok, tényleg terhes vagyok-e, nem csak az érzékszerveim csalnak meg? Pár hét múlva viszont elkezdem gyűlölni, émelygek és néha ájulás kerülget. Azt mondják ezeket is ez a hormon okozza. (Kivéve talán Lux Elvira szexológust, aki szerint saját magunknak okozzuk mindezt, vagy azért mert nem is akarunk annyira gyereket, vagy azért mert annyira akarunk gyereket. Fura ez a tudatalatti igaz?) De vegyük azt a lehetőséget, hogy a hCG bolondítja meg a szervezetemet, és ma gonosz módon megmutatta magát. Iskolatáskával a kezemben még kabátban éreztem, hogy most rögtön elhányom magam, pedig hát enni még időm sem volt. De ez a kis rohadékot nem zavarta és elkezdett tombolni. Ledobtam hát mindent és elrohantam a WC-re. Tudjátok miért jó először terhesnek lenni? Mert senki nem jön utánad, amíg hánysz. L viszont rögtön fontosnak érezte, hogy a műanyagzsiráfot megmutassa és jött feltartóztathatatlanul. A fejem benne lógott a klotyóban. „Mit csinálsz?” Akkor átfutott rajtam a gondolat, hogy erre azt kéne válaszolnom, a Húsvéti nyuszinak telefonálok, (szerintetek beledugta volna a fejét, hogy elmondja a Lego kombájnt szeretné?), de inkább az őszinte megoldást választottam: „Hányok?” Meg sem döbbent „Ja” és ment tovább?! Remélem újra fiam születik, annyira érzékenyek már 3 évesen is.

2009. február 16., hétfő

MM start

„Először mindig leltározunk” – mondta a doktornő nevetve és az ultrahang képernyőjén tényleg ott volt a MiniManó ezentúl csak MM. 8 hetesen még gondtalan lebegő kis csodaként remélem már tudja, hogy minden gondolatom körülötte is forog (persze űrhajók és Bob the Builder közé rejtve). Szóval itt van és édesen befészkelte magát megváltoztatva maga körül mindent.
Már kifelé jöttem a rendelésről, amikor a doktornő megkérdezte szükségem van-e valamilyen életmódbeli tanácsra, de mosolyogva válaszolt is magának. „Persze maga már mindent tud a terhességről, 4 hét múlva találkozunk.” És nem is volt igaza, nem tudok mindent csak nem vagyok hatékony terhes (a barátnőim mind összeírták a kérdéseiket és utána felolvasták az orvosnak, na ők talán mindent tudnak). Én csak élek a terhességben 3 gyerek után is teljesen felolvadva saját érzéseimben. Ez jól megy nekem nincs mit tagadni, lehetne a szakmám is.
Tudjátok mit kérdezett mindenki, amikor végigjelentkeztem családon, barátokon, hogy minden rendben? Na és LÁNY? Hahaha
De Dóri, aki ismer gyerekkorom óta azt hiszem szintén lényegtelennek tartja, hogy 3 fiú után lányunk születik-e. Csak annyit mondott, itt az idő, le kell írnod mi történik veletek ebben a 9 hónapban. Hát ezért indul ez a blog.
Igyekszem...