Mindig megtudok valami újdonságot, amit én magam még sosem fedeztem fel. Az összes terhes nő egy brancs és igenis mindenkinek köszönni kell és lehetőleg beszélgetni is. Legalábbis néhány totál elmebeteg férfirokonom (köztük a 8 éves leendő kamasz fiam) szerint is. Úgy képzelik gondolom, hogy mint a Bogár tulajok villognak egymásnak, úgy kéne nekem is jeleznem a többieknek. Ha esetleg szembejön veletek egy iszonyúan terhes nő és köszönget vadidegenül is, az lehet, hogy én leszek, mert rájöttem, hogy igazuk van és legalább mi terhesek tartsunk össze. Persze ez nem túl valószínű, de még előfordulhat.
Szerencsére nem kell idegeneket nyaggatnom a kismama barátságukért, mert mindig van valaki az ismerőseim közül, aki még nem jött rá, hogy a gyerekek mind szörnyetegek és vállal egy újabbat, vagy esetleg egy elsőt. Na így aztán elég őket nyaggatnom a hülyeségeimmel.
Ma például megtudtam, hogy a mások 9 hónapja sokkal gyorsabban elmúlik mint a sajátod. Kicsi irigységet is kihallottam barátnőm hangjából, aki nemrég volt AFP-n, hogy "te jó ég mindjárt a 30. hétben leszel, nekem olyan lassan telik az idő." Jó persze, mert én sokkal hamarabb kezdtem. Azt el sem mertem mondani, hogy szerintem az én terhességem tényleg sokkal gyorsabban telik, mint általában. A hasam óriási, lehajolni alig bírok, de a többiek még mindig félidőn belül vannak.
Ez az igazi szubjektív időszámítás.
Ez az igazi szubjektív időszámítás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése